Ha megnézzük Magyarország 1914-es közigazgatási térképét szembeötlő, hogy azóta hány helyen módosultak a Balaton északi medencéjének térségében a megyehatárok. Akkor még Siófok, legalábbis annak a Sió-csatornától északra eső területe Veszprém megyéhez tartozott. Veszprém megye része volt még az Enyingtől Szabadszállásig eső terület is. Ugyanakkor a Siófokkal szemközti északi part Zala megyéhez tartozott: többek között Tihany, Balatonfüred és Alsóőrs is. A Zala és Veszprém megyék közötti határ egészen Veszprém városa alatt húzódott. Valószínűleg az ésszerűség vezetett a mostani megyehatárok kialakulásához. De nem gondolom, hogy éppen az ésszerűség további alkalmazása ne tehetne lehetővé további megyehatár-kiigazításokat. Jelenleg Siófok és térsége Somogy megyén belül, Kaposvárhoz képest a megye legtávolabbi szegletében van. Bizonyára sok helyi vezető a fejéhez kap, ha elolvassa alábbi meghökkentő kérdésemet: Mi indokolja, hogy Siófok és térsége a jövőben is Somogy megyéhez tartozzon? A somogyi megyeszékhely, Kaposvár nem csak jóval messzebb van Siófoktól, mint Fejér megye székhelye, Székesfehérvár, de Kaposvár megközelíthetősége is sokkal körülményesebb. A most szerveződő új járási közigazgatási rendszer jó alkalom lenne arra, hogy Siófok és térsége (a jövőbeni Siófoki járás) lakói kinyilváníthassák elszakadási szándékukat Somogy megyétől és a hozzájuk sokkal közelebb fekvő Székesfehérvár székhelyű Fejér megyéhez csatlakozzanak. Kétségtelen tény, hogy a siófokiak eddig is, gazdasági és kulturális téren inkább kötődtek Székesfehérvárhoz, mintsem Kaposvárhoz. Nagyobb bevásárlásaikat nem Kaposváron, hanem Fehérváron végezték. Inkább látogatták a fehérvári kulturális intézményeket és rendezvényeket, mintsem a kaposváriakat. Egyszóval inkább Székesfehérvár vonzási körzetébe tartoztunk eddig is, és kevésbé Kaposvárhoz.