Balatoni Mozaikok címmel tartottak műhelykonferenciát május 22-én délután a siófoki BRTK Könyvtárban. Az eseményen történészek meséltek érdekességeket a régi Balaton életről, a tó történetéről.

Katona Csaba történész a 19. századi Balatonfüreden folytatott törvénytelen szórakozási formákról beszélt a jelenlévőknek, nem egyszer mosolyt csalva arcukra. A híres, közkedvelt fürdőhelyen ugyanis két dolog burjánzott akkoriban: az illegális szerencsejáték és a prostitúció. Ez utóbbi szereplőit finoman 'egyedül felbukkanó hölgyekként' is emlegették a korról fennmaradt naplókban és feljegyzésekben, melyekből Füred egy egészen más arca is kirajzolódik, a bohém, a zajos és a botrányos. A rendőrség által "üldözött" makaó kártyapartik mindennaposak voltak, akárcsak a már-már illegálisnak számító szerenádok. Katona Csaba elmondása szerint az akkori rendőrségi jegyzőkönyvek pedig Rejtő Jenő figuráihoz illő párbeszédeket örökítettek meg.

Az előadó kitért az akkor 16 éves Zichy Gézára, akit kiváló emlékíróként is számon tartanak és akit szülei 1865-ben azért küldtek Balatonfüredre, mert egy vadászbalesetben elvesztette egyik karját és így kívántak lelket önteni belé. A jószándékú gesztus, azonban túl jól sikerült. A fiatalt, ahogy megérkezett a településre, egy bizonyos Bizay Mihály vette szárnyai alá, akit Bécsben csalásért köröztek és kerítéssel, kártyapartik szervezésével foglalkozott. Bizay "a vén kalandor" akkoriban Balatonfüred lehíresebb és leghírhedtebb alakja volt, akit viselt dolgai ellenére tapssal és éljenzéssel fogadtak mindenhol.

A férfi bevezette az ifjú Zichyt a társasági életbe, míg végül a fiú, miután híre ment füredi tivornyáinak, szégyenkezve kullogott haza családjához. Ám tapasztalatait emlékirataiban részletesen és könnyed humorral ecseteli. Egyik emlékezetes kihágása például az volt, mikor női fürdőruhában álcázva magát a nők számára elkülönített részre úszott a Balatonban, hogy szemügyre vehessen néhány kivillanó bokát. Lebukott és kíváncsiskodását 20 forintos bírsággal jutalmazták. Az előadó a Balatoni utazás című könyv írójának, Eötvös Károlynak mondatával zárta előadását: Aki nyáron, Balatonfüreden nem esik teherbe, az soha, sehol!

A konferencián Kovács Emőke a BRTK Könyvtár vezetője Belházy Margitról vagy ahogy a legtöbben ismerik Belházy Bimbiről tartott előadást, az első nőről, aki átúszta a Balatont. A Bimbi becenevet egyébként még csecsemőkorában kapta göndör, fekete babafürtjeiről miatt. Szülei 4-5 évesen vitték el úszni és akkor még nem sejthették, hogy ez milyen meghatározó lesz lányuk életében.

1925. augusztus 20-án hatodikként, de női kategóriában elsőként ért célba az akkor még Balatonfüred-Siófok távon, amit körülbelül 5 óra alatt tett meg. A Balaton-átúszást a politika és a közélet is támogatta és nagy sajtóérdeklődés övezte, így nem csoda, hogy Bimbi mindenhol a címlapokra került. Teljesítményét ezután még kétszer megismételte, 1926-ban és 1927-ben is. Egyszer meg is vádolták, hogy csal, ezért az egyik átúszását motorcsónakkal kísérte végig egy újságíró, ahol Bimbi bizonyította, hamisak a feltételezések.

Az előadáson képeket is vetítettek a versenyről és azokról a kezdetleges technikákról, amelyekkel annak idején az úszást oktatták. Az esemény vendége volt egyébként Belházy Bimbi néhány rokona is, akik megköszönték, hogy az előadással megemlékeztek családtagjukról.

A program további részeként Varga István helytörténész a társadalmi elit fonyód-bélatelepi életéről osztott meg érdekességeket a közönséggel, majd Soós Viktor Attila, történész számolt be a veszprémi egyházmegye 1956 utáni tevékenységéről. Az eseményt a Várak és várromok című film vetítése zárta, ami után az alkotóval, Tóth Péterrel láthattak és hallhattak beszélgetést a jelenlévők.

A rendezvényen készült fotók galériánkban ITT megtekinthetők.

K.M.