|
Siófok bemutatása
Siófok, a Balaton tó keleti medencéjének egy igen érdekes, sokszínű települése, ahol a szívesen látott vendég és az itt élő polgár - ha úgy kívánja - egy eleven, lüktető fürdőélet részese lehet, de ha rekreációs, meditatív pihenésre vágyik, úgy azt az igényét is kielégítheti a városban.
A város Magyarország egyik legjelentősebb turisztikai települése. Azzá teszi jó közlekedése, kellemes fürdőzést kínáló sekély vizű partja. Az ideérkező vendégek pihenését, kikapcsolódását a tó lágy vize mellett a látnivalók, a szervezett programok és a szívélyes vendéglátás szolgálja.
Siófok város adatai
Terület : 12466 ha,
Lakosok száma : 24221 fő,
Lakások száma : 11710.
GPS koordináták : 46.90900, 18.06533
EOV koordináták : 575183, 174333
 Megközelítése /közlekedés/:
A város a Balaton déli partjának közúti, vasúti és hajózási csomópontja, a Siófok-Kiliti nemzetközi polgári repülőtér pedig a közvetlen légi elérhetőséget is biztosítja. A város megközelíthető Budapestről (100 km) és Nagykanizsa felől (109 km) az M7-es autópályán vagy a 7-es számú úton, Szekszárd (Tamási) felől pedig a 65-ös számú főútvonalon.
Kultúra, oktatás:
A város fejlett oktatási intézményhálózata teljes körű alap és középfokú ellátás biztosítása mellett a város szerepköréből fakadóan a turizmusra koncentrál, melyet az idegenforgalmi főiskola, és a kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskola fémjelez.
 A városi kultúra központi intézménye a Kálmán Imre Kulturális Központ A Siófoki Művészeti Iskola 1998-ban a városi zeneiskolára, valamint a közel 60 éves múltra visszatekintő Balaton Néptánc Együttesre támaszkodva jött létre. A kulturális intézményrendszer részei a Kálmán Imre Emlékház, az Ásvány Múzeum, a Tojás Múzeum és a Híradástechnikai Múzeum, valamint az 1960-as években épült, 1500 fő befogadására alkalmas Szabadtéri Színpad.
A város kulturális életének meghatározó eleme nyáron a Nagystrand, amelynek keleti oldalán lévő homokfövenyes partszakasz napközben fizetős strandként-, estétől hajnalig szórakoztató központként működik. A városban több magán galéria (Siófok Galéria, Szilfa Galéria, Jordán Galéria) mellett Művésztelep működik, melynek célja a minőségi művészet- és értékteremtés és folyamatosan bővülő kortárs műgyűjtemény létrehozása a festői környezetben. A Kodolányi János Főiskola nagyközönség által látogatható díszterme, a klasszikus zeneművek és más művészi produkciók előadásának színhelye.
 Természeti adottságok:
Siófok a Balaton keleti medencéjének közepén, a Sió-csatorna torkolatánál fekszik. Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező hullámos fennsíkok, délről és nyugatról pedig a Balaton déli oldalára jellemző szelíd lejtésű dombsorok határolják. A déli Balatonpart 70 km-es szakaszából 17 kilométert foglal el. A Balaton vizének hőmérséklete igen kedvező, hiszen a sekély mélység következtében a tó gyorsan felmelegszik. A kedvező tavaszi időjárás már májusban fürdésre alkalmassá teszi a vizet.
Az uralkodó szélirány az északnyugati, a délies irányokból pedig a délnyugati. Az időjárási frontokkal többnyire északias, a meleg beáramlással délies, szélerősödések, szélviharok jelentkezhetnek. Szélcsend leginkább az őszi hónapokban fordul elő. Az évi 2100 óra körüli napfénytartammal Siófok térségének napsütése csak kevéssel marad el az ország napfényben leggazdagabb Duna-Tisza közi tájaitól. Legcsapadékosabb hónap a május, majd ezt követi a november és a június. Májusban a szárazföld erőteljes felmelegedésével helyi záporokból és zivatarokból hullik jelentős csapadék. Siófok levegőjének nedvességtartalma a Balaton közelsége miatt szinte valamennyi évszakban nagyobb az országos átlagnál.
 A város kialakulása, története:
Siófok környéke már a rómaiak korában is lakott terület volt. A római hódítás az I. században ért el a mai Siófok környékére, itt vezetett a Sopianaeból (Pécs) Triccianán (Ságvár) át Arrabonába (Győr) vezető útvonal.
A honfoglalás után, 1055-ből származó tihanyi alapítólevélben találkozhatunk e hely említésével: "Rivulus namque, qui dicitur Fuk fluens", azaz "A kis patak, amit Fuknak neveznek is az említett tóból ered, olyan helyen van, amelyen a népeknek átjárása van egy régebbi hídon és gyakran gázlón is". Fuk, mint falunév először 1137-ben szerepel írásban az adózó helységek között, míg a Siófok szóösszetétel 1790 óta ismeretes.
Jelentősebb fejlődés az 1800-as években indult el a településen, melynek egyik eleme a Balaltoni Gőzhajózási Részvénytársaság megalakulása és a Kisfaludy kerekesgőzös vízrebocsátása 1846-ban, ami egyben a hajóközlekedés megindulását jelentette a tavon. Az 1800-as évek végén jelent meg a vízen a Balaton két emblematikus hajója, a Kelén és a Helka.
 1863-ban elkészült a vasúti állomás, egy év múlva pedig megépült az első, mólókkal védett hajókikötő. Ugyanebben az évben új Sió-zsilipet is nyitottak, melynek fő feladata a vízszintszabályozás volt. A fazsilipet vasszerkezetből készült zsilip 1893-ban váltotta fel.
Megindult a nagyobb szállodák: a Sió és a Hullám, később a Központi Szálló építése. Az új fürdőtelepet ünnepélyes külsőségek között 1893. július 18-án nyitották meg, s ekkor hozták nyilvánosságra, hogy a Belügyminiszter a fürdőtelep részére a "gyógyfürdő" elnevezés használatát engedélyezte. Ehhez a pihentető környezethez tartozott az 1875-től indult, nagy egyéniségeket felvonultató siófoki színházi élet is.
1900-ban épült meg a lóversenypálya 1500 személyes lelátóval, itt voltak a Balaton-átúszás célpontjai s minden évben úszó- és teniszversenyek gazdagították a siófoki nyár élményeit. Mozgalmas fürdőélete révén Siófok a budapesti nagypolgárság művész- és színészvilág kedvelt tartózkodási helyévé vált. (Karinthy, Krúdy, Latabár, Kabos)
 A második világháború végén a települést nagy károk érték. Újjáépült üdülőházai, valamint a csatornázás, szennyvíztisztítás és vízmű, illetőleg a partvédő művek kialakítása a tókörnyék legnagyobb, legjelentősebb, nagy tömegeket befogadó helyévé tette Siófokot.
1958-tól indult meg a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztés, újra megjelentek a külföldi vendégek. 1962-ben új szállodasor épült, és a hatvanas évek közepén megélénkült a lakásépítés is.
1968 – Siófok várossá válásának időpontja. Hamarosan felépült a 400 ágyas kórház és a délbalatoni feladatokat ellátó kulturális központ és könyvtár. Helyi újság és nyílt sugárzású helyi televízió kezdte meg működését a városban.
2011 - Megújult a Főtér és a víztorony, valamint új épületet kapott a Könyvtár.
Látnivalók Siófokon:
Víztorony - Főtér
Siófok jelképe, a Víztorony a Szabadság téren található. Gergely Jenő és Guth Árpád tervei alapján készült 1912-ben. A 45 méter magas torony földszintjén a Tourinform iroda található. A kilátóteraszról elénk tárul a város panorámája.
Tojásmúzeum - Szűcs u. 4.
A Tojásművészeti Kiállítás 2003. október 10-¬én került megnyitásra, a tojás világnapján ¬ az első Balatoni Nemzetközi Tojásfesztivál apropójaként Siófokon a Dél-Balatoni Kulturális Központban. Ezen időszakos kiállítás kívánta megalapozni az állandó tojásművészeti központ kialakítását.
A kiállításon látható alkotások többféle csoportba sorolhatóak, melyek a magánygyűjtemény szép és értékes alakjait mutatják be különböző dísztojásokban a kézművességtől az iparművészetig. Népművészeti sajátosságok, motívumok gazdag tárháza figyelhető meg, mely ötvözi ugyanakkor az újabbnál újabb és kreatívabb díszítő formákat is. Információ: www.mivestojas.hu
 Jókai park
Siófok legnagyobb és legpatinásabb parkja. 2006-ban átadott 4,6 hektáros, eredeti tervek alapján felújított Jókai park. A helytörténészek szerint, egykor a híres siófoki lóverseny-pálya volt található. A minél intenzívebb hatást fokozza a rengeteg egynyári virág, a megmaradt kis tavacska, és a park egyik szegletében egy kis japánkert, amely a romantikus angolkertben a távol-keleti hangulatot idézi.
Siófok a kezdetektől bekapcsolódott a Virágos Magyarországért mozgalomba. 1996-ban első helyezést ért el, 1997-ben pedig az európai városok versengésében aranyérmes lett. Az elmúlt másfél évtized fejlesztéseinek köszönhetően a település mára a parkok és virágok városa lett.
 Jókai villa
A villa 1897-ben épült. 1903-ban itt töltötte élete utolsó nyarát Jókai Mór. Jelenleg étteremként és szállodaként működik.
 Sió zsilip - Krúdy sétány 2.
1863-ban épült meg az első zsilip, mely a tó vízszintjét lesüllyesztette a Déli vasút építése miatt. A kikötő fő mérnöki létesítménye a vízeresztő és hajó- zsilip.az 1940-es években épült. Ma tábla emlékeztet minket arra, hogy ez volt az első zsilip, mely lehetővé tette a Balaton vízszintjének korlátok közé szorítását, és ma is itt valósul meg a tó vizszintjének szigorú szabályozása.
Móló - Krúdy sétány
Az első balatoni utasszállítás 1846 szeptember 21.-re datálódik. Ezen a napon eresztették vízre a „Kisfaludy” nevű hajót. Napjainkban a siófoki kikötőből menetrendszerinti és sétahajók indulnak. Különösen népszerűek a bérelhető sétahajók és az esti disco-hajók. A kikötő épülete előtt lévő kis parkban emlékművet állítottak a balatoni hajózás 100., 125., 150. évének. A kikötő nyugati felén épült a város két újabb nevezetessége, a vitorlás kikötő és Yacht club, valamint a meteorológiai állomás, mely elsők között értesít minket a közeledő viharokról. Az állomás udvarán Borsos Miklós „Uránia” című szobrát állították fel.
 Kikötő - Krúdy sétány 2.
Igen érdekes látnivaló a Siófoki Kikötő, ahonnan a menetrendi sétahajók indulnak. A legnagyobb hajóforgalom itt zajlik a Balatonon. A kikötő épülete előtti parkban áll a balatoni gőzhajózás 100., 125. és 150. jubileumára felállított emlékmű.
Északi szélén áll Vilt Tibor: Balatoni sellő című szobra (1974.) A mellette lévő parkban található Siófok régi nevezetessége a rózsakert, mely ismét feléledni látszik gondos kertészek munkája nyomán.
1997-ben Siófok városa az első balatonátúszó, Szekrényessy Kálmán emlékére mészkőszobrot állított e helyre.
 Ásvány múzeum - Kálmán Imre sétány 10.
A Kárpát-medence ásványaiból létrehozott múzeum Magyarország legnagyobb és legszebb magángyűjteménye 1986 júniusa óta látogatható Siófok város centrumában,a Kálmán sétány 10. alatt. Az államilag védett gyűjtemény kiállítótáróiban mintegy 3000 ásványt csodálhatnak meg a látogatók, akik közül sok a visszatérő vendég. Örömmel fedezik fel a minden évben jelentős tárgyi gazdagodást a kiállításban, mert az élő múzeumként állandóan gyarapodik. Különösen a nyári hűvösebb napokon sok a látogató, hiszen a természeti szépségekre fogékony emberek beiktatják balatoni nyaralásukba ennek a világszerte híres gyűjteménynek a megtekintését.
A bemutatott példányok szépsége csodálattal tölt el mindenkit, akit megérint az ásványok varázsa. Helyszűke miatt az ásványok zsúfolásig megtöltik az 54 vitrinszekrényt, melyek 5 teremben vannak elhelyezve – ezek: Magyarország, a Nagyvilág, a Felvidék, Kapnikbánya és egyéb erdélyi pl.: óradnai, nagybányai, felsőbányai ásványok. Az Erdély területéről származó ˝bányavirágokat˝ tekintve bizonyára az egész Földön nincs teljesebb magánkollekció. A gyűjteményi darabok között több etalonpéldányt is láthatnak (pl.: kochsándorit), melyek szintén a múzeum egyedülállóságát tükrözik. Amíg e gyűjteménynek hazánkban nincs megbecsült helye a támogatást igénylő múzeumok között, a magángyűjtemény egyéb tízezer darabja is kiállítóhelyre vár. Talán akad majd egyszer mecénás, aki belátja, hogy ez a nemzeti kincs megérdemli a támogatást és így a bővítést.
Web: www.asvanymuzeum.hu
 Millennium Park
Az 1904-ben épült, hajdani pompájában felújított vasútállomás épülete előtt dr. Jámbor Imre tervei alapján 1994-ben készült el a 16 ezer négyzetméteres Millennium park. Itt található Kiss Sándor II. világháborús emlékművét és Martsa István Zuhanyozó nő, Varga Imre: Mártírok-szoborcsoport című alkotása, 2004-től szökőkút is működik itt.
Siófok a szülővárosa a híres magyar zeneszerzőnek, Kálmán Imrének. Ezért a park kompozíció központi helyéről egyenesen a zene pavilonhoz juthatunk, ahol Varga Imre szobrász művész Kálmán Imréről készült alkotása áll. Itt a parkban, tradíció teremtésként, gyakran rendeznek zenei esteket.
 Kálmán Imre Múzeum - Kálmán Imre sétány 5.
Kálmán Imre születésének 105. évfordulója alkalmából 1987. október 22.-én múzeum nyílt Siófokon a szülőházában.
A múzeum állandó kiállítása a szülőház földszinti részén került megrendezésre. A belső folyosón a korabeli Siófok, a múlt század utolsó évtizedeinek hangulata érinti meg a látogatót, ahol nyáron írók, művészek, muzsikusok pihentek e fürdőhelyen, hátat fordítva a nagyvárosi életnek, hogy az áhított csendben készüljenek feladataikra.
Az emeleti részen ideiglenes kiállítások találhatók.
|
